Egy riportfilm a tűzoltókról.

https://www.youtube.com/watch?v=RPYIcA673nM&feature=youtu.be

Egy riportfilm, melyben a fővárosi hivatásos tűzoltók nyilatkoznak. Közel 22 év alatt nagyon sok minden változott. A hivatásos tűzoltóság azóta megszűnt, integrálódott. A 2000-ben létrejövő szervezet -melynek a katasztrófák hatósági megelőzése a legfontosabb feladatköre - részévé vált. (Helyi szinten 2012-ben). A katasztrófavédelem kibővített feladat- és hatáskörrel látja el az ország tűzbiztonságát is, mely kiemelt közbiztonsági feladat. A katasztrófavédelem egy országos hatáskörű rendvédelmi szerv.

A katasztrófavédelem hivatásos állománya a hivatásos tűzoltók, akik közt megtalálható többek között a

- vonulós szolgálatot ellátó tűzoltó aki káreseteknél menti az emberi életet és anyagi javakat,

- a hatósági osztályon dolgozó tűzoltó aki engedélyezési, ellenőrzési tevékenységet lát el,

- az iparbiztonsági szakterületen dolgozó tűzoltó, aki a kritikus infrastruktúra védelemén látnak el feladatokat, veszélyes üzemeket ellenőriznek. Közúti, vízi, vasúti szállítmányokat ellenőriznek,

- a polgári védelmi szakterületen dolgozó tűzoltó, aki azon dolgozik, hogy egy katasztrófa vagy fegyveres összetűzés esetén a lakosság életét megóvja, az állampolgárokat felkészítse. Tervezési, szervezési feladatai vannak a vis major helyzetekre felkészülés jegyében,

- az ügyeleti szakterület tűzoltói, akik egy közös rendőrségi-katasztrófavédelmi tevékenység-irányító központból adják ki megyei szinten az állomány számára a riasztási utasítást, az eseményeket koordinálják, irányítják és logisztikai feladatokat látnak el.

Ezek a szakmai alapfeladatokat ellátó szakterületek, ezeken kívül egyéb más szakterületek is léteznek.

Vannak olyan szakterületek, melyben nem hivatásos tűzoltók dolgoznak, hanem un. rendvédelmi alkalmazottak (korábbi nevükön közalkalmazottak és köztisztviselők), ilyen pl. a vízügyi hatósági tevékenység, vagy a kéménysperőipari tevékenység.

A katasztrófavédelmi törvény módosítása értelmében, az iparbiztonsági szakterületen szolgálatot teljesítő tűzoltók kényszerítő eszköz használatára jogosultak 2017 januártól. 

A katasztrófavédelem iparbiztonsági szakterülete végzi többek között a veszélyes anyag szállítmányok közúti, vasúti, vízi és légi ellenőrzését. Mind közül a közúti ellenőrzés rejti a legtöbb veszélyt. A katasztrófavédelem a hatósági ellenőrzéseit kényszerító eszközök nélkül végezte idáig. Nem egyszer fordult elő, hogy a közúti ellenőrzést végző tűzoltókat atrocitás ért intézkedés közben, amit elhárítani nehezen tudtak kényszerítő eszközök hiányában.  Közúti ellenőrzést minden hivatásos szerv ( rendőrség, NAV, stb.) fegyverrel, valamint kényszerítő eszközzel végez. A katasztrófavédelem jelenleg nem kapott fegyverviselési jogot, ám a kényszerítő eszközök (bilincs, rendőrbot, vegyi eszköz) elégségesnek bizonyulhat egy-egy váratlan támadás elhárításánál.
A katasztrófavédelem hivatásos állománya - természetesen a vonulós tűzoltót is beleértve- a szolgálata során hivatalos személynek minősül. A hivatalos személyeket fokozott büntetőjogi védelem illeti meg, csakúgy mint a rendőrt. Bővebben erről: A hivatásos tűzoltók hivatalos személyek. 

A tűzoltók jogosultak a szabálysértés, valamint bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint annak folytatásában megakadályozni. Ezért, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhatnak, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetve a felhívásnak nem tesz eleget.

A tűzoltó, a jólláthatósági átvetőt köteles viselni közúti ellenőrzések alkalmával. (biztonsági előírás miatt).

Az egységes katasztrófavédelmi rendszer létrehozásával a tűzoltó már nem csak tűzvédelmi ellenőrzéseket végez, hanem közúti, vasúti, vizi és légijármű ellenőrzéseket is, veszélyes anyag szállítás tekintetében. (ADR, RID, ADN, ICAO). 

A katasztrófavédelem tűzvédelmi és iparbiztonsági és vízügyi hatóságként is eljár.

A Katasztófavédelemnél az új Hivatásos Szolgálati Törvény (HSZT) megjelenésével a beosztási kategóriák módosultak, melyek már más jelölést is kaptak. 

A tiszthelyetteseknél és zászlósoknál II-es kategória került megjelölésre, tisztek esetén I-es. "A" beosztás a legalacsonyabb jelölésű, az "E" beosztás a legmagasabb, ami még nem vezetői. "E" feletti beosztások vezetői beosztásnak minősülnek.

A  beosztási kategóriák: (A teljesség igénye nélkül) 

II/A: Beosztott tűzoltó, gépjárművezető, (alap rendfokozat őrmester)

II/B: Különleges szerkezelő, KML és KMSZ gépjárművezető (alap rendfokozat őrmester)

II/C: Szerparancsnok, hajóvezető (alap rendfokozat törzsőrmester)

II/D: megyei műveletirányító referens, KML technikus (alap rendfokozat főtörzsőrmester)

II/E (nincs jelenleg a katasztrófavédelem állományában.)

I/A: Előadó, (alap rendfokozat hadnagy)

I/B: Rajparancsnok, hajóskapitány, (alap rendfokozat hadnagy)

I/C: Szolgálatparancsnok, Műszaki biztonsági tiszt, Katasztrófavédelmi megbízott, (alap rendfokozat főhadnagy)

I/D: Főügyeletes (alap rendfokozat százados)

I/E: Ügyeletvezető (alap rendfokozat őrnagy).

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fő - és műveletirányító ügyeletei 2016. januárjában átköltözésre kerültek a megyei rendőr-főkapitányságok TIK-jeibe (Tevékenységirányító Központ). 

A Katasztrófavédelem fő- és műveletirányító ügyeletei egyesültek, így már csak műveletirányító ügyeletek látják el a feladataikat megyei szinten. 

A műveletirányító ügyeleten az alábbi beosztások találhatóak: 

- Ügyeletvezető (TIK-be költözés előtti nevén főügyeletes) - (felsőfokú szakmai végzettség, alap rendfokozat: őrnagy, beosztása I/E)

- Főügyeletes (TIK-be költözés előtti nevén műveletirányító tiszt) - (felsőfokú szakmai végzettség, alap rendfokozat: százados, beosztása I/D). 

- műveletirányító referens. (középfokú szakmai végzettség, alap rendfokozat: főtörzsőrmester, beosztása II/D).

A 105-ös hívások már nem a megyei műveletirányító ügyeletre érkeznek, hanem a miskolci vagy szombathelyi segélyhívó központba, ahol a hívásfogadó operátor kikérdezi a bejelentőt, majd a készre kitöltött adatlapot leküldi az illetékes TIK ügyeletnek, ahol a megyei műveletirányítók az adatlap alapján meghatározzák a szükséges erőt, eszközt, majd riasztják a megfelelő járműveket az adott eseményhez. (Rendőrség esetében is ugyanez a protokoll).

2016. július 1-től a műveletirányító ügyelet állománya is áttér a rendőrök munkarendjére, mely az eddigi 24/72-es munkarendet váltja fel. Júliustól 12/24-12/48-as időbeosztással látják el feladataikat. 

A közös rendőrségi - katasztrófavédelmi ügyeleten a kollégák a szakáguknak megfelelő eseményeket kezelik, tehát a rendőrségi eseteket a rendőrök, míg a katasztrófavédelmi eseteket a tűzoltók irányítják. 

A rendőri eseményirányítás taktikája jelenleg eltér a tűzoltóitól. Míg a rendőr ügyeletesek illetékességi területenként irányítják az eseményeket (minden ügyeletes külön kapitánysági illetékességi területet visz), addig a tűzoltó ügyeletesek megosztás nélkül irányítják a megye beavatkozó állományát. (mindegyik ügyeletes minden parancsnokság működési területét viszi). 

Véleményem, hogy a rendőri eseményirányítási taktika jobb és hatékonyabb lehet a jelenleg használatos katasztrófavédelmi módszernél. 

A közös TIK ügyeletek létrehozása már 2012-től napirenden volt, melyet 4 év felkészülés követett. 

A közös ügyelet - egyes vélemények szerint - a két szerv lehetséges integrációjának első lépcsőfokának tekinthető. 

A Katasztrófavédelem szolgálati/ügyintéző gépjárművei új arculatot kapnak folyamatában. Az új arculat az egységes átmatricázásban nyilvánul meg, valamint későbbiekben a gépjármű típusok egységesítésével. A gépjárműveket ugyanúgy a megszokott feladatokra használják a katasztrófavédelem munkatársai. (Ügyintézés, hatósági ellenőrzések, stb.) 

Az új arculat egybevág a  többi rendvédelmi szervnél már megszokott jelleggel. (Rendőrség, Nemzeti Adó-és Vámhivatal, Büntetés-végrehajtás, stb.)

Az átmatricázás a klasszikus tűzoltói beavatkozásokhoz használt tűzoltóautókat nem érinti egyelőre.

Aki szeretne, csatlakozhat facebookon a KATASZTRÓFAVÉDELEM nevű (nem hivatalos) csoporthoz. A csoport a katasztrófavédelemnél dolgozó, vagy azután érdeklődő személyeknek javasolt főként. A csoportban bárki megoszthat érdekes híreket, történeteket, vagy kérdéseket tehet fel.

A KATASZTRÓFAVÉDELEM csoportban mellőzni szükséges a katasztrófavédelmet lejárató, rossz színben feltüntető hozzászólást, megnyilvánulást. Ellenségeskedésnek, lázadó magatartásnak nincs ott helye. 

A katasztrófavédelem csoport nem összekeverendő a katasztrófavédelem hivatalos oldalával, ami nem csoport, hanem oldal. 

- A KATASZTRÓFAVÉDELEM csoport facebook link - 

2006. augusztus 8 óta minden évben megemlékezünk a budapesti műegyetemi tűzben életét vesztett 3 tűzoltó kollégáról. Nem tartom szerencsésnek, hogy minden évben csak róluk emlékezünk meg. Az elmúlt évtizedekben sok hasonló tragikus esemény történt, melyben tűzoltó veszítette életét szolgálat teljesítése közben. A vonulás következtében bekövetkezett baleseteket is ideértve. De emlékezzünk arra az eseményre is, mely 1994. noveber 25.-én történt Budapesten, ahol egy tiszt és egy tiszthelyettes veszítette életét, ahol egy káreset következtében a tetőről lefújta őket a szél és szörnyethaltak. Róluk a média nem tesz említést és nem is tett az elmúlt évek alatt sem megemlékezés formájában. Azt gondolom, hogy nem szerencsés kiemelni egyetlen egy balszerencsés káreseményt sem a többi rovására. Minden tűzoltó a hazáját szolgálja, minden hősi halált halt tűzoltónak EGYFORMA megemlékezés jár!

Gyakran hallani a médiában, hogy a tűzoltók valamilyen fokozatban, vagy valamilyen kiemelt fokozatban kerültek riasztásra. A média általában nincs tisztában azzal, hogy a riasztási fokozat mit is jelent, ezért vétik azt a szarvashibát, miszerint pl. egy III-as kiemelt fokozatú eseményt úgy jelenítenek meg, hogy III-as, kiemelt riasztás történt. Csak egy vessző a különbség a kettő között, viszont ez a vessző arra engedi következtetni az olvasókat vagy nézőket, hogy van egy esemény ami III-as (azt sem tudja szegény állampolgár, hogy mi az a III-as), de hozzáteszik, hogy ez kiemelt riasztás volt. A kiemelt szó pedig ugye nagyobb jelentőséggel bíró eseményt sejtet egy civil fülnek. "Ha kiemelet riasztás volt? Na az már nem semmi!"

De ez korántsem így van valójában.

A riasztási fokozatot a megyei műveletirányítási ügyelet határozza meg a beérkező jelzések alapján, jogszabályok mentén. 

I-es riasztási fokozatról akkor beszélünk, ha a beavatkozáshoz legfeljebb 2 raj szükséges. Ez a két raj félrajokkal is kiadható.

II-es riasztási fokozatról akkor beszélünk, ha a beavatkozáshoz 2,5-3 raj szükséges.

III-as riasztási fokozatról akkor beszélünk, ha a beavatkozáshoz 3,5-4 raj szükséges.

IV-es riasztási fokozatról akkor beszélünk, ha a beavatkozáshoz 4,5-6 raj szükséges.

V-ös riasztási fokozatról akkor beszélünk, ha a beavatkozáshoz 6-nál több raj szükséges.

Mit is jelent a raj?

Egész raj esetében 6 főről beszélünk, akik elfoglalják helyüket a gépjárműfecskendőn (tűzoltóautón). Beosztás szerint:

1 irányító, (aki beosztását tekintve lehet szolgálatparancsnok, rajparancsnok, szerparancsnok)

1 gépjárművezető,

illetve hátul foglal helyet 4 beosztott tűzoltó. 

Fél raj esetében 4 főről beszélünk, akik elfoglalják helyüket a gépjárműfecskendőn (tűzoltóautón). Beosztás szerint: 1 irányító, (aki beosztását tekintve lehet szolgálatparancsnok, rajparancsnok, szerparancsnok)

1 gépjárművezető

illetve hátul foglal helyet 2 beosztott tűzoltó.

Vannak egész rajos gépjárműfecskendők (tűzoltóautók) és vannak fél rajosak.

De mit is jelent a kiemelt riasztás? 

A kiemelt riasztás nem jelent egyebet mint azt, hogy a vonulandó gépjárműfecskendőkhöz van riasztva különleges szer is. A különleges szeren nem foglal el helyet sem egész, sem fél raj. A különleges szereken 1 vagy 2 ember foglal helyet. 1 gépjárművezető és egy különleges-szerkezelő. 

Különleges szer fogalma: Minden olyan tűzoltógépjármű, amelynek felépítménye, vagy felszerelése, az általános többcélú igénybevételre kialakított gépjárműfecskendőtől eltér. Különleges kialakítása és felszerelése egytípusú tűzoltási vagy műszaki mentési feladat végrehajtására teszi alkalmassá. 

Különleges szerek többek között:

- Habbal oltó gépjűrmű

- Porraloltó gépjármű

- Gépezetes tolólétra

- Emelőkosaras gépjármű

- Vízszállító gépjármű

- Különleges teher

- Műszaki mentőszer

- Közúti gyorsbeavatkozó

- Tűzoltóhajók

- Erdőtüzes gépjármű, stb.

Tehát a kiemelt fokozat az a klasszikus értelemben nem kiemelt eseményt tükröz, mint ahogyan azt sok esetben a média tálalja!

A helyes példa erre: " A tűz kiterjedése miatt négyes kiemelt fokozatúnak számító tűz oltását nagyatádi, barcsi, szigetvári, marcali és kaposvári tűzoltók végzik"

A tűzoltói vonulásokat - meghatározott eseteket kivéve - megkülönböztető fény és hangjelzés kíséretében kell végrehajtani. Magyarul ha a tűzoltóautó vonul egy káreseményhez, akkor legtöbb esetben szirénázni köteles.

Esetenként tapasztalhat a közlekedésben résztvevő állampolgár olyan szituációt, hogy egy sietve haladó (vonuló) szirénázó tűzoltóautó egyszer csak lekapcsolja a megkülönböztető jelzéseit, beáll a forgalomba és halad tovább, esetenként megfordul. 

Ilyenkor sokakban felmerülnek az alábbi kérdések: Erre most miért volt szükség? Miért indul ki a laktanyából vonulva egy tűzoltóautó, ha 2 kilométerrel odébb lekapcsolja a szirénát és visszafordul a laktanyájába?

Ilyen esetekben sem hobbiból vonulnak ki a tűzoltók.

Háttér:

Ha közlekedő állampolgárként ilyen szituációt tapasztalunk, az az alábbi esetek miatt történhet: Egy adott káreseményhez akár több tűzoltó gépjárművet is riaszt a megyei műveletirányítási ügyelet. Ha a műveletirányítás a további beszerzett információk alapján úgy ítéli meg, hogy mégsincs annyi tűzoltóegységre szükség a helyszínen, mint arra az első segélyhívásokból következtetni lehetett, akkor rádión visszafordítja a feleslegessé vált tűzoltóegységet, vagy egységeket. Gyakran több város tűzoltó-parancsnokságáról indítanak erőket a helyszínre. Így fordulhat elő az a szituáció, hogy egy vonulását megkezdett tűzoltóegység pár kilométer megtétele után lekapcsolja a fény és hangjelzéseit, majd megfordul az arra alkalmas helyen és indul vissza állomáshelyére. 

Sokak számára ez evidens dolog, viszont találkoztam olyanokkal, akik nem tudták az ilyen eseteket mire vélni. Remélem sikerült kicsit megvilágítani az ilyen események hátterét.