2013. Július 1-től az újonnan hatályba lépett Büntető Törvénykönyv alapján, a Katasztrófavédelem hivatásos állománya (hivatásos tűzoltók) hivatalos személynek minősülnek, az eddigi közfeladatot ellátó személyek helyett. 

A hivatalos személyeket fokozott büntetőjogi védelem illeti meg.

A Btk. ide vonatkozó passzusa:

11. hivatalos személy ...

k.) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik;

Hivatalos személy elleni erőszak

310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt

a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,

b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy

c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy.

(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.

A hivatalos személyt fokozott büntetőjogi védelem mellett, fokozott büntetőjogi felelősség is terhel. 

Ezáltal:

A hivatalos személyek munkájukkal összefüggésben hivatali bűncselekményeket is megvalósíthatnak:

bántalmazás hivatalos eljárásban,

kényszervallatás,

jogellenes fogva tartás,

hivatali visszaélés,

jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés,

jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése.

Mint sokan tudják, ma Magyarországon 3+1 segélyhívószám létezik. 

104 - Mentők

105 - Katasztrófavédelem ( Tűzoltóság )

107 - Rendőrség

112 - Általános segélyhívó ( Miskolcon és Szombathelyen csörög ki a segélyhívó központban )

Ebben a blogbejegyzésben a 105-ös hívószámot szeretném bemutatni. Nevezetesen, hogyha egy állampolgár segítséget kér a katasztrófavédelemtől, akkor a hívástól kezdődően milyen események mennek végbe, míg a katasztrófavédelem egységei a helyszínre nem érnek.

Hasznos tudnivalók:

Az egységes segélyhívó rendszer kialakításáig, a 105-ös hívások a katasztrófavédelem megyei műveletirányítási ügyeleteire futottak be. (szerk: 2016 február: A 105-ös hívások már az országos segélyhívó központ egyikébe csörög ki, Miskolcon avagy Szombathelyen. Itt a hívásfogadó operátor felveszi a jelzést, melyet az illetékes megyei TIK központba küld tovább adatlap formájában, s a megyei műveletirányító riasztja a katasztrófavédelmi erőket a helyszínre. ) Az ügyeletet ellátó műveletirányító a telefonba "tűzoltósági műveletirányítás"-ként fog bejelentkezni, mivel az állampolgárok jelentős része tűzoltóságként ismeri a szervezetet. Ez kicsit ugyan megtévesztő, mivel a tűzoltó-parancsnokságok a katasztrófavédelem helyi szervezeti egységei, míg a megyei műveletirányítás az a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezeti eleme. A megyei műveletirányítási ügyelettel karöltve, - gyakran azonos helyiségben - található a megyei főügyelet. A segélyhívások tehát nem a tűzoltóságra érkeznek, hanem a megyei rendőr-főkapitányságokra, ahol rendőrök és tűzoltók látják el ügyeleti szolgálatukat. 

Bejelentés:

Amint beérkezik a 105-ös segélyhívás a segélyhívó központba, a hívásfogadó operátornak kötelessége alaposan kikérdezni a bejelentőt a káresemény körülményeiről. Minél több információt kell kinyernie a bejelentőtől. A telefonbeszélgetéssel egyidőben az adatokat egy speciális rendszerbe tölti fel az operátor. A bejelentésről felvett adatlapot az illetékes megyei rendőr-főkapitányságra továbbítja, ahol a katasztrófavédelem műveletirányítása is helyet foglal. A kapott jelzést azonnal értékeli a műveletirányító. Meghatározza a riasztási fokozatot, valamint azt, hogy milyen tűzoltó egységek vonuljanak az adott eseményhez. A belső on-line rendszer ezt azonnal leküldi a megye érintett tűzoltó-parancsnokságának, ahol a helyi ügyeletes értesítést kap a káreseményről, valamint az előzőleg felvitt adatokról. (Információk, riasztandó egységek, riasztási fokozat). A helyi ügyeletes fizikailag végrehajtja a kapott riasztási utasítást, hangosbemondó illetve gépi hangjelzés segítségével. A riasztásra kerülő egységeknek így 120 másodpercük áll rendelkezésre, hogy a tűzoltó-parancsnokság laktanyáját elhagyják és megkezdjék a vonulást. 

A megyei műveletirányítási rendszer 2012. áprilisában indult el a Katasztrófavédelemnél. Előtte a 105-ös segélyhívások a tűzoltóságokra futottak be. Ahány tűzoltóság, annyi 105-ös vonal volt. Ott a híradó ügyeletes felvette a jelzést ( nem számítógépen, hanem papíron). A bejelentés után lehívta a szolgálat-parancsnokát, mely meghatározta a riasztnadó egységet és a riasztási fokozatot. A meghatározás után történt meg fizikailag a riasztás. Aztán a 120 másodperces riasztási idő. 

Az új rendszernek köszönhetően sokkal gyorsabbá, hatákonyabbá, valamint szervezettebbé vált az irányítás. A megye riasztás alatt álló egységeit sokkal átláthatóbban lehet nyomon követni.

A megyei műveletirányítás végzi a tűzoltóautók vonulásának koordinálását megyei szinten. Amíg az egység ki nem ér a helyszínre, addig a műveletirányítás a felelős. A helyszínre érkezést követően, már a vonuló egységeknek a parancsnoka  is felelős lesz a kint történt káreset felszámolásáért, a műveletirányító ügyelet mellett.A műveletirányításnak komplexen át kell látnia a káreseményeket. 

A hivatásos tűzoltók - hivatalos kifejezéssel a Katasztrófavédelem hivatásos állományú tagjai - a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznak 2013 július 1-jétől. A katonai bűncselekményeket a katonai ügyész, vagy katonai ügyész szakfelügyeletével az állományba tartozó nyomozótiszt, illetve állományilletékes parancsnok vizsgálja. 

Mit is jelent ez a gyakorlatban, a szolgálat terén? Lényeges változás, hogy ezentúl a Katasztrófavédelem hivatásos állományú tagja (hivatásos tűzoltók) büntetőjogi felelősségre vonhatók több olyan katonai bűncselekmény miatt, amire eddig nem volt lehetőség. Ezek pedig a következők:

• szökés,
• önkényes eltávozás,
• kibúvás a szolgálat alól,
• a szolgálat megtagadása,
• kötelességszegés szolgálatban,
• szolgálati feladat alóli kibúvás,
• jelentési kötelesség megszegése,
• szolgálati visszaélés,
• zendülés,
• zendülés megakadályozásának elmúlasztása,
• parancs iránti engedetlenség,
• elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erõszak,
• elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erõszak,
• szolgálati tekintély megsértése,
• bujtogatás,
• alárendelt megsértése,
• elöljárói hatalommal visszaélés,
• elöljárói gondoskodás elmulasztása,
• elöljárói intézkedés elmulasztása,
• Ellenőrzés elmulasztása,
• készenlét fokozásának veszélyeztetése,
• parancsnoki kötelességszegés,
• kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól,
• harci szellem bomlasztása. 

Ezen cselekmények egyrészének elkövetése miatt eddig is felelősségre lehetett vonni a hivatásos tűzoltókat, de csak fegyelmi felelősségre, illetve az “általános” büntető anyagi jogszabályok szerint.

A büntetések tekintetében is változást hoz az állomány számára az új törvény. Katonai fogdában is végrehajtható a vétség miatt kiszabott, egy évet  meg nem haladó szabadságvesztés, elzárás. 

Igen, mindenképpen helyes!

Az emberek jelentős része viszolyog a katasztrófavédelem szótól. Sokan úgy vélik, nem helyes. Állításuk szerint azért, mert a katasztrófát nem védeni kell hanem elhárítani, esetleg megelőzni volna szükséges. Sokak számára idegennek tűnik ez a kifejezés, holott teljes mértékben helyes. 

A kérdés inkább az, hogy az embereknek miért az ugrik be, hogy a katasztrófavédelem a katasztrófákat védi? Furcsa volna, ha a tűzvédelemről a tűz védelme, az árvízvédelemről az árvíz védelme, vegyvédelemről pedig a vegyi anyag védelme jutna az eszünkbe. Ez csak pár példa volt, de nagyon sok ilyen szóösszetételt lehetne még felhozni példaként. 

Ezen szavakat jelentéssűrítő szóösszetételnek hívjuk.

Tűzvédelem ( Tűz elleni védelem és nem a tűz védelme)

Árvízvédelem (Árvíz elleni védelem és nem az árvíz védelme)

Vegyvédelem (Vegyi anyagok elleni védelem és nem a vegy védelme)

Sugárvédelem (Sugárzó anyagok elleni védelem és nem a sugár védelme)

Tűzcsap (Tűz oltásához használatos csap és nem a csap, melyből tűz tör elő)

Katasztrófavédelem (Katasztrófa elleni védelem és nem a katasztrófák védelme).

Az említett 6 példában látható, hogy a szavak le vannak rövidítve, egyszerűsítve és "összegyúrva". Az emberek számára mégis természetesek ezen szavak, kivéve a katasztrófavédelem.

Hogy miért?

Egyik oka véleményem szerint az, hogy a katasztrófavédelem talán annyira nem ivódott még bele a köztudatba, mint az említett másik 5 szó. Ezáltal ritkábban halljuk, ritkábban használjuk és ezáltal idő kell míg megbarátkozunk vele. Sokan azt sem tudják, hogy mi is az a katasztrófavédelem. 

A másik oka pedig az, hogy a katasztrófavédelem az emberek szerint túl hivatalosan hangzik. Az emberek általában nem szeretik a hivatalos dolgokat, valamint azt sem, ami hivatalosan hangzik. A katasztrófavédelem szó pedig pont ilyen. A szervezet megalakulásánál (2000. Január 1.) fontos szerepet játszott, hogy egy olyan nevet találjanak ki A BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság jogutódjának, mely tükrözi a szervezet feladatkörét, hitelességét, komolyságát. 

Már többen felvetették különböző blogokon és fórumokon, hogy miért ne lehetne a szóújítás eszközével élni és kitalálni teljesen új szavakat. Ilyen példákat hallottam: "Bajlovagok", "Bajcsapat", "Bajsegély", "Flórián csapat". Ezen kifejezések a maguk módján biztos elég szimpatikusak és viccesek az állampolgárok számára, viszont egyáltalán nem tükrözik a szervezet rendvédelmi jellegét. A katasztrófavédelem egy rendvédelmi szerv, melynek állománya hivatásosokból áll, melyek rendfokozatot viselnek és - nem mellékesen -  2013. Július 01-től a büntető törvénykönyv (btk.) katonaként szabályozza őket, csakúgy mint a rendőrség állományát. Ezáltal sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak az állományra, mint egy civil munkavállalóra. 

Ezen kívül azt sem szabad elfelejteni, hogy a katasztrófavédelem egy hivatal, ahova az emberek az ügyeiket is járnak intézni. Engedélyezés, feljelentés, bejelentés, idézés, kötelezés, bírságolás, stb. 

Összegezve tehát, a katasztrófavédelem szóösszetétel mindenképpen helyesnek bizonyul a magyar nyelv szabályai szerint. A szó hivatalos kisugárzása pedig tudatosítja az emberekben a szervezet alaprendeltetését, mely  a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása. Széleskörű iparbiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi hatósági hatásköröket gyakorol: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz. Veszélyhelyzetek megelőzése érdekében más hatóságok tevékenységét összehangolja.

Sokan a katasztrófa-elhárítás nevet tartanák szerencsésnek. Viszont azt tudni kell, hogy a katasztrófa-elhárítás nem volna megfelelő a szervezet megnevezésének, mivel az elhárítás szó arra utal, hogy egy bekövetkezett veszélyhelyzetet, katasztrófát kell elhárítani. A katasztrófavédelem pedig pont a katasztrófák elleni védelemről szól. Legfőbb feladat a megelőzés. 

Oly gyakran hallani a médiában a tűzoltók munkájáról, a katasztrófavédelemről. A tűzoltók munkája és világa mindig is érdekelte az embereket. Ahol a vonulós tűzoltó egység megjelenik, ott általában pusztulás, kár és szomorúság a jellemző. 

Nagyon sokszor helytelenül használja a média a tűzoltóság-katasztrófavédő-katasztrófavédelmis kifejezéseket. Ennek következtében pedig az átlagember sincs tisztában azzal, hogy léteznek-e katasztrófavédők, ha igen akkor kik ők? Mi a különbség a tűzoltó és a katasztrófavédő között. No és akkor ki az a katasztrófavédelmis?

A 2012 évi szervezeti átalakítás óta nincsen önálló hivatásos tűzoltóság. Katasztrófavédelem van, melynek helyi beavatkozó szervezeti egységei a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok. Az integráció óta az állományban mindenki tűzoltó lett.  Egy kicsit hasonló a helyzet mint a rendőrségbe olvadt határőrség esetében, csak pont fordítva: Ma már nincs határőrség, viszont a rendőrségnek vannak határrendészeti kirendeltségei. Ott az integráció óta az állományban csak rendőrök léteznek. 

Olyan, hogy katasztrófavédő, katasztrófavédelmis, nem létezik. Maga a szervezet a katasztrófavédelem, de az állományt (hivatásos), tűzoltóknak hívják. Az átlagember előtt természetesen a tűzoltó az, aki eloltja a tüzet, kivágja a sérületet a gépkocsiból, kútból ment stb. Viszont a tűzoltók nem csak kárelhárítási munkát végeznek, hanem megelőző hatósági munkát, mind tűzvédelmi, mind polgári-védelmi, mind iparbiztonsági szakterületen. A tűzoltóautóval vonuló tűzoltókat vonulós tűzoltóknak hívják. Ők a katasztrófavédelem beavatkozó egységei. Ők vonulnak az elsődleges beavatkozásokhoz (tűz, műszaki mentés, egyéb katasztrófa), és 120mp-en belül kötelesek elhagyni a laktanyát. 

Ugyanúgy tűzoltóknak hívják azon kollégákat, akik ellenőrzéseket végeznek (Pl. ADR közúti ellenőrzés, vagy ADN vízi jármű ellenőrzés, vagy üzemellenőrzés, vagy akár a szórakozóhelyek ellenőrzése). Ők az iparbiztonsági, valamint a hatósági szakterület állománya, ők nem a tűzoltó-parancsnokságon teljesítenek szolgálatot, hanem a katasztrófavédelmi kirendeltségen, vagy netán a katasztrófavédelmi igazgatóságon. De ugyanúgy tűzoltók a KVMB-sek is (katasztrófavédelmi megbízottak). Ők egy-egy járás katasztrófavédelmi felkészítését végzik, hatósági ügyekben járnak el, polgári védelmi felkészítést végeznek,  stb. (Hasonló, mint a rendőrségen a KMB-s).  A tűzoltók egyenruháján (bevetési ruhát kivéve), KATASZTRÓFAVÉDELEM szó szerepel, mivel így hívják a szervezetet. A rendőrségnél sincs már HATÁRŐRSÉG feliratú egyenruha, mivel az országos szerv a rendőrség lett. De ugyanúgy tűzoltók az ügyeletek állománya is (országos főügyeletek, megyei főügyeletek, megyei műveletirányítási ügyeletek). A katasztrófavédelmi mobil labor (KML) és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat (KMSZ) állománya is tűzoltók. Egy szóval MINDENKI TŰZOLTÓ a szervezetben aki hivatásos állományú. Minden hivatásos állományú a katasztrófavédelemnél tűzoltó rendfokozattal rendelkezik. ( pl. tűzoltó őrmester, tűzoltó törzszászlós, tűzoltó őrnagy, stb.)

A média és az állampolgárok általában a vonulós tűzoltót tűzoltónak, a hatósági ellenőrzéseket végző állományt pedig katasztrófavédelmisnek nevezi. HELYTELENÜL!

Szervezet: KATASZTRÓFAVÉDELEM

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYA PEDIG: (VONULÓSOK, HATÓSÁGIAK, ÜGYELETI ÁLLOMÁNY ÉS MINDEN EGYÉB): TŰZOLTÓ.

Minden hivatásos tűzoltó intézkedési jogkörrel rendelkezik. 

Megyei Műveletirányító ügyelet