Mint sokan tudják, ma Magyarországon 3+1 segélyhívószám létezik. 

104 - Mentők

105 - Katasztrófavédelem ( Tűzoltóság )

107 - Rendőrség

112 - Általános segélyhívó ( Miskolcon és Szombathelyen csörög ki a segélyhívó központban )

Ebben a blogbejegyzésben a 105-ös hívószámot szeretném bemutatni. Nevezetesen, hogyha egy állampolgár segítséget kér a katasztrófavédelemtől, akkor a hívástól kezdődően milyen események mennek végbe, míg a katasztrófavédelem egységei a helyszínre nem érnek.

Hasznos tudnivalók:

Az egységes segélyhívó rendszer kialakításáig, a 105-ös hívások a katasztrófavédelem megyei műveletirányítási ügyeleteire futottak be. (szerk: 2016 február: A 105-ös hívások már az országos segélyhívó központ egyikébe csörög ki, Miskolcon avagy Szombathelyen. Itt a hívásfogadó operátor felveszi a jelzést, melyet az illetékes megyei TIK központba küld tovább adatlap formájában, s a megyei műveletirányító riasztja a katasztrófavédelmi erőket a helyszínre. ) Az ügyeletet ellátó műveletirányító a telefonba "tűzoltósági műveletirányítás"-ként fog bejelentkezni, mivel az állampolgárok jelentős része tűzoltóságként ismeri a szervezetet. Ez kicsit ugyan megtévesztő, mivel a tűzoltó-parancsnokságok a katasztrófavédelem helyi szervezeti egységei, míg a megyei műveletirányítás az a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezeti eleme. A megyei műveletirányítási ügyelettel karöltve, - gyakran azonos helyiségben - található a megyei főügyelet. A segélyhívások tehát nem a tűzoltóságra érkeznek, hanem a megyei rendőr-főkapitányságokra, ahol rendőrök és tűzoltók látják el ügyeleti szolgálatukat. 

Bejelentés:

Amint beérkezik a 105-ös segélyhívás a segélyhívó központba, a hívásfogadó operátornak kötelessége alaposan kikérdezni a bejelentőt a káresemény körülményeiről. Minél több információt kell kinyernie a bejelentőtől. A telefonbeszélgetéssel egyidőben az adatokat egy speciális rendszerbe tölti fel az operátor. A bejelentésről felvett adatlapot az illetékes megyei rendőr-főkapitányságra továbbítja, ahol a katasztrófavédelem műveletirányítása is helyet foglal. A kapott jelzést azonnal értékeli a műveletirányító. Meghatározza a riasztási fokozatot, valamint azt, hogy milyen tűzoltó egységek vonuljanak az adott eseményhez. A belső on-line rendszer ezt azonnal leküldi a megye érintett tűzoltó-parancsnokságának, ahol a helyi ügyeletes értesítést kap a káreseményről, valamint az előzőleg felvitt adatokról. (Információk, riasztandó egységek, riasztási fokozat). A helyi ügyeletes fizikailag végrehajtja a kapott riasztási utasítást, hangosbemondó illetve gépi hangjelzés segítségével. A riasztásra kerülő egységeknek így 120 másodpercük áll rendelkezésre, hogy a tűzoltó-parancsnokság laktanyáját elhagyják és megkezdjék a vonulást. 

A megyei műveletirányítási rendszer 2012. áprilisában indult el a Katasztrófavédelemnél. Előtte a 105-ös segélyhívások a tűzoltóságokra futottak be. Ahány tűzoltóság, annyi 105-ös vonal volt. Ott a híradó ügyeletes felvette a jelzést ( nem számítógépen, hanem papíron). A bejelentés után lehívta a szolgálat-parancsnokát, mely meghatározta a riasztnadó egységet és a riasztási fokozatot. A meghatározás után történt meg fizikailag a riasztás. Aztán a 120 másodperces riasztási idő. 

Az új rendszernek köszönhetően sokkal gyorsabbá, hatákonyabbá, valamint szervezettebbé vált az irányítás. A megye riasztás alatt álló egységeit sokkal átláthatóbban lehet nyomon követni.

A megyei műveletirányítás végzi a tűzoltóautók vonulásának koordinálását megyei szinten. Amíg az egység ki nem ér a helyszínre, addig a műveletirányítás a felelős. A helyszínre érkezést követően, már a vonuló egységeknek a parancsnoka  is felelős lesz a kint történt káreset felszámolásáért, a műveletirányító ügyelet mellett.A műveletirányításnak komplexen át kell látnia a káreseményeket.