A hivatásos tűzoltók - hivatalos kifejezéssel a Katasztrófavédelem hivatásos állományú tagjai - a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznak 2013 július 1-jétől. A katonai bűncselekményeket a katonai ügyész, vagy katonai ügyész szakfelügyeletével az állományba tartozó nyomozótiszt, illetve állományilletékes parancsnok vizsgálja.
Mit is jelent ez a gyakorlatban, a szolgálat terén? Lényeges változás, hogy ezentúl a Katasztrófavédelem hivatásos állományú tagja (hivatásos tűzoltók) büntetőjogi felelősségre vonhatók több olyan katonai bűncselekmény miatt, amire eddig nem volt lehetőség. Ezek pedig a következők:
- szökés,
- önkényes eltávozás,
- kibúvás a szolgálat alól,
- a szolgálat megtagadása,
- kötelességszegés szolgálatban,
- szolgálati feladat alóli kibúvás,
- jelentési kötelesség megszegése,
- szolgálati visszaélés,
- zendülés,
- zendülés megakadályozásának elmúlasztása,
- parancs iránti engedetlenség,
- elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erõszak,
- elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erõszak,
- szolgálati tekintély megsértése,
- bujtogatás,
- alárendelt megsértése,
- elöljárói hatalommal visszaélés,
- elöljárói gondoskodás elmulasztása,
- elöljárói intézkedés elmulasztása,
- Ellenőrzés elmulasztása,
- készenlét fokozásának veszélyeztetése,
- parancsnoki kötelességszegés,
- kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól,
- harci szellem bomlasztása.
Ezen cselekmények egyrészének elkövetése miatt eddig is felelősségre lehetett vonni a hivatásos tűzoltókat, de csak fegyelmi felelősségre, illetve az “általános” büntető anyagi jogszabályok szerint.
A büntetések tekintetében is változást hoz az állomány számára az új törvény. Katonai fogdában is végrehajtható a vétség miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés, elzárás.
A Btk.-ból idézett katonai bűncselekmények, melyek már a hivatásos tűzoltókra is vonatkoznak 2013 júliusától:
A KATONAI BÛNCSELEKMÉNYEK
Szökés
434. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen
elhagyja, vagy attól távol marad, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a szökést
a) fegyveresen,
b) csoportosan,
c) fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával,
d) személy elleni erõszak alkalmazásával vagy
e) külföldre
követik el.
(3) Öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, aki a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott
módon külföldre szökik, illetve aki a szökést háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben követi el.
(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig, a
(3) bekezdésben meghatározott esetben bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(5) Korlátlanul enyhíthetõ a szökés elkövetõjének büntetése, ha a hatóságnál harminc napon belül önként jelentkezik.
A határidõbe a szökés napja nem számít bele.
Önkényes eltávozás
435. § (1) Aki szolgálati helyérõl önkényesen eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte a két napot meghaladja, vétség miatt
egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Ha az önkényes távollét tartama meghaladja a kilenc napot, a büntetés bûntett miatt három évig terjedõ
szabadságvesztés.
(3) Ha az önkényes eltávozást háború idején, megelõzõ védelmi helyzetben, külföldi hadmûveleti területen végzett
humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben bûntett miatt egy évtõl öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtõl nyolc évig
terjedõ szabadságvesztés.
Kibúvás a szolgálat alól
436. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, testét megcsonkítja, egészségét
károsítja, vagy megtévesztõ magatartást tanúsít, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményt azért követi el, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól
ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(3) Ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, a büntetés két évig terjedõ szabadságvesztés.
(4) Ha a bûncselekményt háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtõl tizenöt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben bûntett miatt egy évtõl öt évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtõl nyolc évig
terjedõ szabadságvesztés.
A szolgálat megtagadása
437. § (1) Aki a katonai szolgálat teljesítését kifejezetten megtagadja, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a szolgálat megtagadását háború idején vagy megelõzõ
védelmi helyzetben követik el.
Kötelességszegés szolgálatban
438. § (1) Aki õr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban – az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés
rendelkezéseit megszegve – elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszes italt, illetve kábítószert vagy kábítószernek
nem minõsülõ kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására
vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) Ha a bûncselekmény a szolgálatra jelentõs hátrány veszélyével jár, a büntetés bûntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben egy évtõl öt évig
terjedõ szabadságvesztés.
(3) A büntetés bûntett miatt öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt harchelyzetben, illetve
külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, és abból
különösen nagy hátrány származik.
(4) Aki a bûncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ott tett
megkülönböztetés szerint elzárással, illetve egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, a (3) bekezdés esetén három évig
terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Szolgálati feladat alóli kibúvás
439. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, vagy annak teljesítésére képtelenné
teszi magát, vétséget követ el és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekmény a szolgálatra jelentõs hátrány veszélyével jár, külföldi
hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során követik el, a büntetés bûntett
miatt három évig terjedõ szabadságvesztés.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben követik el, a
büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés.
Jelentési kötelezettség megszegése
440. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellõ idõben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, ha a bûncselekmény a
szolgálatra jelentõs hátrány veszélyével jár, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bûncselekményt háború idején, megelõzõ védelmi helyzetben, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius
tevékenység vagy békefenntartás során követik el.
Szolgálati visszaélés
441. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan elõnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével
visszaél, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) A büntetés bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekménybõl jelentõs hátrány
származik.
Zendülés
442. § (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati
feladatok teljesítését jelentõsen zavarja, bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ a zendülés
a) kezdeményezõje, szervezõje vagy vezetõje,
b) résztvevõje, ha az elöljáró vagy a zendüléssel szemben fellépõ ellen erõszakot alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a zendülés különösen súlyos következménnyel jár.
(4) A büntetés öt évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a zendülés halált okoz.
(5) A büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtõl nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtõl tizenöt évig
terjedõ szabadságvesztés, ha a zendülést háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben követik el.
(6) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott zendülést harchelyzetben követik el, a büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ
szabadságvesztés.
(7) Aki zendülésre irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt három évig, háború idején, harchelyzetben vagy
megelõzõ védelmi helyzetben egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(8) Az (1) bekezdésében meghatározott esetben korlátlanul enyhíthetõ annak a büntetése, aki a zendülést, mielõtt az
súlyosabb következménnyel jár, vagy miután felszólították, abbahagyja.
Zendülés megakadályozásának elmulasztása
443. § (1) Aki a tudomására jutott zendülést vagy annak elõkészületét tõle telhetõleg nem akadályozza meg, illetve késedelem
nélkül nem jelenti, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott
bûncselekményt háború idején, harchelyzetben vagy megelõzõ védelmi helyzetben követik el.
Parancs iránti engedetlenség
444. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendõ.
(2) Ha a parancs iránti engedetlenséget csoportosan követik el, a büntetés két évig terjedõ szabadságvesztés.
(3) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a parancs iránti engedetlenség
a) más alárendeltek jelenlétében vagy egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének kifejezett
megtagadásával, akár egyéb sértõ módon történik,
b) a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentõs hátrány veszélyével jár.
(4) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bûncselekményt háború
idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben követik el.
(5) Aki háborúban a harci parancsot, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy
békefenntartás során a fegyverhasználatra vonatkozó parancsot nem teljesíti, öt évtõl tizenöt évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erõszak
445. § (1) Aki
a) az elöljáróval szemben,
b) a feljebbvalóval, az õrrel vagy más szolgálati közeggel szemben
szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erõszakot alkalmaz, azzal fenyeget, vagy tettleges ellenállást tanúsít,
bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a bûncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
b) a bûncselekmény egyben parancs iránti engedetlenség is,
c) a bûncselekmény súlyos testi sértéssel, illetve a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentõs hátrány veszélyével jár.
MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 92. szám 13557(3) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos
egészségromlást vagy életveszélyt okoz.
(4) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény a sértett halálát okozza.
(5) A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a) a bûncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, vagy
b) a bûncselekményt harchelyzetben követik el.
(6) A büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtõl öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtõl nyolc évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben öt évtõl tizenöt évig
terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben követik el.
Elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erõszak
446. § A 445. § szerint büntetendõ, aki az ott meghatározott bûncselekményt elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt
vagy erre rendelt személlyel szemben követi el.
Szolgálati tekintély megsértése
447. § (1) Aki
a) az elöljáró,
b) a szolgálatát teljesítõ feljebbvaló, õr vagy más szolgálati közeg
tekintélyét más elõtt vagy feltûnõen durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt több katona elõtt vagy
egyébként nyilvánosan követik el.
Bujtogatás
448. § (1) Aki katonák között az elöljáró, a parancs, a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, vétség miatt egy
évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bujtogatásból a szolgálatra vagy a fegyelemre
jelentõs hátrány származik.
Alárendelt megsértése
449. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában más elõtt vagy feltûnõen durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) aljas indokból,
b) súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva,
c) több katona elõtt,
d) több alárendelt sérelmére
követik el.
(3) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény súlyos testi sértést vagy a szolgálatra
jelentõs hátrányt okoz.
Elöljárói hatalommal visszaélés
450. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét
a) fegyelmi fenyítéssel sújtja,
b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza,
c) járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli,
d) magáncélra igénybe veszi,
e) a többiekhez képest elõnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti,
vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Elöljárói gondoskodás elmulasztása
451. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátásához, fenyegetõ veszélytõl
megóvásához vagy megmentéséhez szükséges intézkedést elmulasztja, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul
meg, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Ha a bûncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentõs hátránnyal jár, a büntetés bûntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtõl öt évig,
b) háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben két évtõl nyolc évig
terjedõ szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt – az ott tett
megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Elöljárói intézkedés elmulasztása
452. § (1) Aki elöljárói kötelességét megszegve
a) az alárendelt kötelességszegésének vagy bûncselekményének megakadályozásához, illetve felelõsségre
vonásához,
b) a szolgálati rendet, a fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegetõ zavar leküzdéséhez
szükséges intézkedést elmulasztja, ha emberiesség elleni vagy háborús bûncselekmény nem valósul meg, vétség
miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Ha a bûncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentõs hátránnyal jár, a büntetés bûntett
miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtõl öt évig,
b) háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben két évtõl nyolc évig
terjedõ szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt – az ott tett
megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Ellenõrzés elmulasztása
453. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjét szolgálatának teljesítésében nem ellenõrzi, és ez a
szolgálatra vagy a fegyelemre jelentõs hátránnyal jár, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Ha a bûncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés bûntett miatt
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtõl öt évig,
b) háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben két évtõl nyolc évig
terjedõ szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt – az ott tett
megkülönböztetés szerint – egy évig, illetve három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Készenlét fokozásának veszélyeztetése
454. § (1) Aki az alakulat készenlét fokozását közvetlenül veszélyezteti azáltal, hogy szolgálati kötelességének megszegésével
a) nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag biztosításáról vagy készletének
megóvásáról,
b) fontos fegyverzetet, harci felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy
rendeltetésétõl egyéb módon elvon,
bûntettet követ el, és három évig, háború idején két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Ha a bûncselekmény a szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés egy évtõl öt évig terjedõ
szabadságvesztés, háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés.
(3) Aki a bûncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetés
szerint – egy évig, illetve három évig, a (2) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetés szerint – két évig, illetve egy
évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Parancsnoki kötelességszegés
455. § Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével
a) az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja, vagy elfogni engedi,
b) a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt vagy más hadianyagot kényszerítõ szükség nélkül
megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi,
c) nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes,
bûntett miatt öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól
456. § Aki harci kötelességének teljesítése alól
a) szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtõzéssel vagy megfutamodással,
b) harcképtelenség szándékos elõidézésével vagy megtévesztõ magatartással,
c) harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy alkalmazásának elmulasztásával,
d) az ellenségnek önkéntes megadással, vagy
e) szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével
kivonja magát, bûntett miatt öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Harci szellem bomlasztása
457. § (1) Aki háború idején vagy megelõzõ védelmi helyzetben a katonák között elégedetlenséget szít, vagy kishitûséget kelt,
bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény
a) harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki, vagy
b) a szolgálatra más jelentõs hátránnyal jár.
