Világbakiabálok

Viszontválasz egy katasztrófavédelmet élesen bíráló cikkre

2012. szeptember 24. 19:51 - Világba Kiabálok

Reagálás a "Tűzoltó olvasónk írása a ‘Katasztrófa ellen Katasztrófakormány’ c. cikkünkre" cikkre

Reagálás erre a cikkre: !!!CIKK!!!

 

 A “Tűzoltó olvasónk írása a ‘Katasztrófa ellen Katasztrófakormány’ c. cikkünkre” -cikkükre szeretnék viszontválasszal élni:

 

 

Nagy megdöbbenéssel olvastam ezt a cikket a szabad riport weboldalán.A címben említett cikk írója, egy 14 éve vonulós szolgálatot ellátó tűzoltó főtörzsőrmester.Egy tűzoltó, aki az önkormányzati fenntartású tűzoltóság rendszerébe szerelt fel hivatásos állományba. Tudni illik, a hivatásos tűzoltóságok 1995 óta önkormányzati fenntartás alatt működtek egészen 2012. január 1-ig. Ez évtől a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezet-rendszerébe integrálódtak a tűzoltó- parancsnokságok, mint a katasztrófavédelem helyi beavatkozó egységei.

A cikk írója minden bizonnyal nem ismeri a szervezetet amelyben szolgálatot teljesít, amelyben éli a mindennapjait.

Vegyük sorra:

Bemutat 9 logót. Hangsúlyoznom kell, hogy a bemutatott 9 logó közül egyik sem volt a tűzoltóság hivatalos logója. Ezt a cikk írója ismeretlen okból nem akarta demonstrálni.

1.
Az első fénykép egy katasztrófavédelmi igazolványtok, Magyar címerrel. Ez sosem volt a tűzoltóság vagy a katasztrófavédelem logója.

2.
Második bemutatott fénykép: Mint a felirat is mutatja, ez a polgári védelmi dolgozók érdekvédelmi szövetségének logója.

3.
Harmadik bemutatott fénykép: Egy önkéntes Polgári Védelmi szervezet jelképe, mely csak nyomokban hasonlított az elődszervezet (Polgári Védelem) jelképére.

  1. Negyedik bemutatott fénykép: Ez a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság karjelvénye volt 2012.január 1-ig Nem logó vagy címer, hanem karjelzés. Általában ez egységesnek mondható volt, de léteztek olyan hivatásos tűzoltóságok, melyek másféle karjelvényt viseltek, ha viseltek egyáltalán. (egységesség hiánya.)

  2. Az ötödik fénykép egy USA-ból áthozott tűzoltósági címer, mely sosem volt a magyar tűzoltóság címere.

page1image14904 page1image15064

 

6. A hatodik fénykép a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság (FTP) címere volt.

  1. A nyolcadik fénykép a katasztrófavédelem hivatalos címere 2000. Január 1-től, mikortól megalakult a katasztrófavédelem. Ez a hivatalos címere a katasztrófavédelemnek mai napig.

  2. Egy számomra ismeretlen címer. Feltételezem, valamely szakszervezeti címer, vagy helyi önkéntes tűzoltó címer lehet.

  3. A bemutatott logók közül az utolsó címer a Magyar Polgári Védelmi Szövetség címere. A bemutatott logó a “Vas Megyei” szót leszámítva, megegyezik az elődszervezet szövetségének címerével, a Polgári Védelemmel.

A cikk írója említi, hogy a katasztrófavédelmet, (mely a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága  jogutód szervezete) “kiselejtezett” honvédségi tisztek alkottak. Ez a Magyar jogrend szerint kimeríti a rágalmazás tényállását, mely a “Becsület csorbítására alkalmas tény állítása.

A katasztrófavédelem címere valóban a Polgári Védelem és az Állami Tűzoltóság címereinek ötvözéséből született meg, ahogyan maga a szervezet is.
A kor sajátosságaihoz kellett alkalmazkodni, s ez igényelte az új szervezet létrejöttét.

“Mikor Orbán Viktor kormánya megnyerte a választás biztosak voltunk benn, hogy visszakerülünk az állam kezébe (ami nagyon helyes és jó ötlet).”

Ezzel akkor egyet is értünk.

“Ami váratlanul ért minket, hogy a Katasztrófavédelmet elkezdték felduzzasztani. Olyan pozíciókat hoztak létre amik eddig nem voltak és természetesen mindenki tiszt lett. Ami gyomor forgató volt, hogy többen közalkalmazottból tiszti beosztást kaptak és így lettek TŰZOLTÓ!!!! hadnagyok.”

A katasztrófavédelmet nyilván muszáj volt felduzzasztani, mivel a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság állománya (közel 8000 fő) beleintegrálódott a szervezetbe. Az állomány számára megnyílt a lehetőség az előrejutásra, mely az önkormányzati rendszerben nem volt kielégítő. Így az új struktúrában sokkal több tiszti és zászlósi beosztás született, melyet fel kellett tölteni. Az üres beosztásokba majdhogynem csak tűzoltói múlttal rendelkező (akár vonulós, akár tűzmegelőzős szakembert) tettek be. Éppen azért, hogy a megújult katasztrófavédelmi rendszerben túlnyomóan olyan szakemberek legyenek, melyek tűzoltói szakmai múlttal rendelkeznek. A korábbi rendszerben a katasztrófavédelemnél két állománycsoport létezett: Polgári Védelmi (PV-s) és Tűzoltói (Tű). A PV-sek bordó alapon viseltek rendfokozati csillagot, a tűzoltói állomány piros alapon, a hivatásos önkormányzati tűzoltók pedig szürke alapon. Ez 2012-től megváltozott. A szervezetben csak tűzoltói rendfokozatok maradtak. Az addigi két szakterület, (PV-s, Tűzoltói) kibővült egy harmadikkal, mely az iparbiztonság nevet viseli. Mind három szakterületen tűzoltók teljesítenek szolgálatot. Pl. A PV-s hadnagyokból így lettek tűzoltó hadnagyok.

“így lettek sokan 2 ismétlem 2 év alatt őrnagyok. Tudni kell, hogy mi beosztott tűzoltók 3 évenként léphetünk előre max. főtörzsőrmesterig.”

A szervezetben senki nem lehetett 2 év alatt őrnagy. A tiszti állománykategória hadnagy rendfokozattól kezdődik. A rendvédelmi szerveknél rendszeresített rendfokozatokat az 1996. évi XLIII. törvény szabályozza. A rendfokozatoknál létezik un. kivárási idő. Hadnagyi rendfokozatban 3 év, főhadnagyi rendfokozatban 4 év, századosi rendfokozatban 5 év. Ezután jön az említett őrnagyi rendfokozat. Ez 12 évet jelent. Tudni kell, hogy a rendfokozatoknál a kivárási időtől hamarább is elő lehet léptetni a hivatásos állományút. Ezt akkor szokták alkalmazni ha a munkavégzése kimagasló. Ilyen esetben a szabály az, hogy a kivárási idő felét ha meghaladta a hivatásos állományú, akkor lehet előléptetni soron kívül. Ez az említett példa esetén sem 2 év, hanem 5,5 év. Ettől eltérni nem lehet.

Tiszthelyettesként, (melyet említett a cikk írója) “beosztott tűzoltóként” is pontatlanul idéz. Őrmesteri rendfokozatban felszerel, kivárási idő 3 év. Aztán következik a törzsőrmester, melynél már 4 év a kivárási idő. Ez mindösszesen 7 év. 7 év után lehet főtörzsőrmester, de itt is feleződhet a kivárási idő akkor ha a munkavállaló teljesítménye kimagasló, effektíve jutalomként kaphatja a soron kívüli előléptetését. Ez a legjobb esetben is 3,5 év. ( Ez azt jelenti, hogy kétszer léptették volna soron kívül elő, melyre nagyon ritkán van példa.)

“akik eddig PV (polgári Védelem) tisztek voltak hirtelen tűzoltók lettek minden iskola nélkül. Ami azért is zavaró mert ők lettek a mi felügyeleti szervünk! “

Igen, mindenki tűzoltó lett, mint már említettem. Ez nem azt jelenti, hogy szó szerinti tüzet oltó tűzoltó, hanem tűzoltói állománykategóriájú. A megfelelő iskolákat mindenki elvégezte, vagy elvégezni kötelezett határidőn belül. (jogszabályi kötelezettség.)page3image19936

Cikk írója rosszul tudja ezt is, mert nem csak felügyeleti szerve az igazgatóság a tűzoltóságoknak, hanem irányítói szerve. (Mivel a katasztrófavédelem helyi beavatkozó szerve a tűzoltó-parancsnokság).

Szakmai felügyeleti szerve 2012. január 1-ig volt. Azóta irányító szerve.

“Ami azért is zavaró mert ők lettek a mi felügyeleti szervünk! Szerintetek hogyan felügyelnek, és hogyan akarnak minket irányítani egy káresetnél ha azt se tudják mi az a “B” tömlő, mi az hogy alapvezeték mit kell egy balesetnél nézni, figyelni beszélni a sérült személyhez? A válasz sajnos, hogy ők megpróbálják, mert olyan hatalmat adtak a kezükbe amit nem lett volna szabad és ők vissza is élnek vele.”

Mint már említettem, az átszervezés folytán nagyon sok beosztást betöltő személy az igazgatóságokon, tűzoltóságoktól lett áthelyezve a megfelelő szakterületre. Innentől kezdve mindenki tudja az igazgatóságok tűzoltósági főfelügyelőségén mi az a “B tömlő”, mi az az “alapvezeték”, “mit kell csinálni egy balesetnél”.

“Sajnos odáig jutott a helyzet, hogy mikor éjjel a pihenő időnket töltjük, ők szépen bejönnek és szereltetnek valamit arra nem gondolva, hogy ők hazamennek de mi lehet, hogy már nem alszunk éjjel mivel megyünk valakinek az értékeit illetve az életét menteni.”

Nem fogalmaznék úgy, hogy sajnos... Ellenőrzésre szükség van. Nem csak a katasztrófavédelemnél, hanem bármely más munkahelyen. A hivatásos állománynál meg különösképpen. Természetesen az ellenőrző tűzoltók gondolnak arra, hogy “éjjel is valakinek az értékeit illetve az életét kell menteni.” De a szolgálat-ellenőrzés nem hiábavaló. Megesett már egynéhány tűzoltó-laktanyában az önkormányzati időkben, hogy nem odaillő személyekkel folytattak némely tűzoltók testi kapcsolatot szolgálatban, valamint nem odaillő védőitalt fogyasztottak alkalmanként. Nem állítom, hogy ez mindenhol megtörtént, de volt rá számtalan példa. Egy hivatásos szervnél szolgálatot teljesítő személynél ez nem fér bele.

“A 105 -ös segélyhívó rendszert elvették tőlünk, így minden segélykérés hozzájuk fut be. Korábban ez úgy működött, hogy telefonált az állampolgár, hogy segítségre van szüksége, a híradósunk felírta kézzel a káreset-felvételi lapra a szükséges információkat és közbe már nyomta a riasztó lámpát. Mire letette a híradós a telefont mi már fel voltunk öltözve és a hívástól számított 1 percen belül el is hagytuk a laktanyát. Ez egy év tizedek óta jól működő rendszer volt.Az új rendszer: az állampolgár betelefonál, a katasztrófavédelem híradósa leírja egy lapra a szükséges információkat, leteszi a telefont, begépeli számítógépen (természetese egy ujjal a betűket keresve) egy programba a szükséges információkat, egy rendszeren keresztül (internet) átküldi a mi híradósunknak aki megnyissa kattint hármat az egérrel és mihelyst bemelegedett a nyomtató kinyomtassa, hogy hova és merre kell mennünk hány autóval. Sajnos ez a rendszer végett volt az elmúlt egy évbe több halál is mivel rossz címre küldték a beavatkozó egységet.Remélem a kívülállóknak is feltűnik, hogy mekkora a különbség a régi és az új között. Azt már félve említem meg, hogy ezt eddig 1!! ember látta el most ugyan ehhez kell 3 vagy pár helyen 4 ember!

A segélyhívások (105-ös hívószám) kezdetektől a tűzoltóságokra futottak be. Ahány tűzoltóság, annyi 105-ös vonal volt. Helyi szinten kezelték a káreset (tűz) bejelentéseket. A tűzoltóságokon volt egy un. híradó ügyeletes, mely felvette a jelzést papírra. A jelzés felvételét követően értesítette az aznapi szolgálat-parancsnokot, mely meghatározta a riasztási fokozatot és vonulandó egységet, s ezután a helyi ügyeletes leriasztotta a vonulandó egységeket a meghatározott fokozatban. A riasztás kiadását követően 120mp állt rendelkezésükre, hogy elhagyják a laktanya területét. Ebbe a 120másodpercbe nem mindig fértek bele. Lényeg, hogy papírforma szerint teljesítették. Az új katasztrófavédelmi rendszerben kialakításra kerültek megyei szinten un. műveletirányítási ügyeletek. Minden megyének van egy ilyen ügyelete. Ide megfelelő rutinnal és végzettséggel rendelkező szakembereket válogattak össze a megye tűzoltói állományából. Rendszerint olyanokat, akik a legmegfelelőbbek a jelzések szakszerű felvételére és a riasztás kiadására. Tudniillik a riasztás meghatározása kikerült a szolgálat-parancsnokok hatásköréből, s a műveletirányítási ügyeletre tevődött át. A cikk írója félrevezeti az olvasókat azzal a ténnyel, mellyel azt állítja, hogy a megyei ügyelet először papírra veszi fel a káresetet, majd “bepötyögi egy ujjal a betűket keresve egy programba a szükséges információkat”. Mint említettem, az itt szolgálatot teljesítő állomány nagy részben megfelelő számítástechnikai és gépírási ismeretekkel rendelkezik. Nem papírra viszi fel a káreseményt, hanem az erre rendszeresített számítógépes on-line programba, melyen egyből meg is határozza a megye tűzoltó egységeinek a riasztás fokozatát és a vonulandó egységet. Az on-line rendszer abban a másodpercben leküldi a helyi ügyeletesnek a riasztást, mely azonnal riaszt és egy időben nyomtatja ki a riasztási lapot, melyet az adott autó parancsnoka visz magával. Ez az új rendszer a régihez képest sokkal szervezettebb, egységesebb és gyorsabb. Megyénként így egy helyről történik a vonulások irányítása, koordinálása. Sokkal kézben tarthatóbbak a tűzoltó egységek, mint a korábbi rendszerben. Sajnos a cikk írója ismét rágalmazás és becsületsértés eszközéhez nyúlt. Említi, hogy az elmúlt egy évben a rendszer miatt több halál is volt a rossz címre küldések miatt. Statisztikai adatokból megállapítható, hogy a 2012-es év azonos hónapjait tekintve kevesebb tűzhalál történt mint a 2011-es évben ,mikor még nem volt meg az egységes bevetés-irányítási rendszer. Helytelen címre kiküldés sokkal ritkábban fordul elő, mint a régi rendszerben. A cikk írója “félve említi meg, hogy az eddigi 1 ember helyett 3 látja el ugyanazt a feladatot”. Sajnálom, hogy a cikk írója 14 éves tűzoltói pályafutása alatt nem tud különbséget tenni a korábbi és a mostani ügyeleti feladatok között. Korábban városonként (tűzoltóságonként) 1 fő híradó ügyeletes látta el a jelzések felvételét. Ez megyei szinten most 3-4 embert kíván meg. Hangsúlyozom, megyei szinten. Egy megyében létezik 3-9 tűzoltóság is. Tehát a rendszeresített 3 vagy 4 fő műveletirányító tűzoltói létszám még alul is van tervezve esetenként. Nem beszélve arról, hogy az eddigi adminisztrációs helyi ügyeletek helyét egy irányító jellegű ügyelet vette át, mely több feladatot, koordinációt kíván, sokkal nagyobb szakmai tudással. A szakmai tudást a műveletirányítók folyamatosan bővítik, s különböző képzéseket is részt vesznek.page5image24832

“Azt már nem részletezem, hogy milyen érzés az, mikor segítesz valakin és elveszik az érdemedet azzal, “hogy a katasztrófavédelem szakemberei kiszabadították”......”

Kezdem azt gondolni, hogy a cikk írója sajnos egy olyan tűzoltó, aki nincs tisztában a jelenlegi helyzetével, munkáltatójával, identitásával. Mivel a tűzotó-parancsnokságok a katasztrófavédelem szerves részei, ezért illene tudnia, hogy ő is mint az ország bármely hivatásos tűzoltója a katasztrófavédelem állományába tartozik. Már olyan, hogy tűzoltóság állománya, nem létezik. Katasztrófavédelmi szolgálati igazolványa van minden hivatásos tűzoltónak, katasztrófavédelem feliratú egyenruhát hord valamint katasztrófavédelmi szolgálati jelvénnyel rendelkezik. El kell fogadni, hogy a tűzoltók is a katasztrófavédelem szakembereivé váltak. Ahogy 2009-ben a Határőrség beleintegrálódott a Rendőrség szervezetrendszerébe, hasonló módon integrálódott bele a tűzoltóság is a katasztrófavédelembe. Azzal a különbséggel, hogy a határőrökből rendőrök lettek, a katasztrófavédelmisekből tűzoltók. A kor sajátosságaihoz kell alkalmazkodni a mindenkori kormánynak. A Határőrségen és a Katasztrófavédelmen kívül a VPOP is átment hasonló jellegű változásokon. Ezt el kell fogadni és azonosulni az új szervezettel a munkavállalóknak. Aki erre képes az továbbra is szolgálja Magyarországot, aki nem, az elhagyja eme testületeket és civil munkahely után néz.

-Egy tűzoltó- 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbakiabalok.blog.hu/api/trackback/id/tr624800434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása